Szabadkai-Homokvidék Különleges Értékű Táj

Szabadkai-Homokvidék Különleges Értékű Táj

A Szabadkai Homokvidék Különleges Értékű Táj a magyar-szerb határ mentén, a Szabadkai-Horgosi Homokvidék térségében terül el.

E táj sztyepp-erdő jellegű, fás egységekkel, melyek zöme telepített. A terület valódi természeti értékét az élőhelyek mozaikos jellege adja meg, melyek közül a homoki, ősgyepes valamint lápos tájegységek emelik magasra a terület ökoszisztéma biodiverzitását. Legjelentősebbek a vizes élőhelyek, melyek a Kőrös-ér völgyében alakultak ki az alföldi tőzegalapon. Ezek Európa és a Világ legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak.

A természetes vegetáció megőrzött maradványai értékes bizonyítványai a Pannon-síkság valamikori növénytakarójának. A régió természeti értékeit és jellegzetességeit képezik azok az ősi növényközösségek maradványai, melyek a Vajdaságra jellemző alapvető vegetáció szinte minden típusát képviselik sok – tudományos szempontból is jelentős - növényfajjal, de viszonylag kis területen.

A megőrzött természeti ritkaságok közül feltétlenül említésre érdemes az egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor), mely a Szabadkai Homokvidék flórájának szinonimája, hiszen itt található egyetlen élőhelye Vajdaságban, illetve Szerbiában.

A lápos és mocsaras élőhelyek - mint vonulási és szaporodási központok - létének köszönhetően nagyszámú kétéltűt jegyeztek fel, míg a Szabadkai-Horgosi Homokvidék területének sajátosságát a karakterisztikus hüllőfauna adja.

Nagyon jelentős egy ritka rágcsáló - a nyugati földikutya (Spalax leucodon) – jelenléte is, mely életét földalatti járatrendszerben tölti élelem (fűgyökerek, rizómák és gumók) után kutatva. Ez a faj alig száz éve még széleskörűen elterjedt volt Vajdaságban, ám az ősgyepek agrobiocönózisokká való átalakításával jelentősen csökkent az elterjedési területe.

Jelentősek a ragadozómadarak, melyek a változatos és nagyszámú madárvilágnak azon csoportját alkotják, melynek a homokvidéken található kiterjedt, illetve vegyesen előforduló, erdők és gyepek felelnek meg. Az olyan fajok, mint például a rétisas (Haliaeetus albicilla) nagy ritkasággá váltak, de megjelennek a Homokvidéken újonnan kialakított etetőhelyen.

A táj még egyes részeiben őrzi eredeti jellemzőit, melyek az ember és a természet együttélésével alakultak ki, megtartva így a hagyományos gazdálkodás és életmód néhány formáját, mint amilyenek a környékbeli tanyák is, melyekben mára csak a régimódi háztartások maradtak fenn. A fenntartható fejlődésnek az extenzív állattartás és az ősi állatfajták visszatelepítése felé kellene haladnia.

A különleges bánásmódot érdemlő jelentősebb objektumok közül feljegyzésre került néhány ún. pusztai iskola, melyek az Első Világháború előtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idejének építészeti stílusával épültek.

  • Szabadkai-Homokvidék Különleges Értékű Táj 2011-2020-as kezelési terve
  • Szabadkai-Homokvidék Különleges Értékű Táj 2021-2030-as kezelési terve

A Ludasi tó vizes élőhelyek komplexuma, amely nyílt vízterületeket, nádasokat és ősi típusú füves közösségeket tartalmaz. A 328 hektáros sztyeppei Ludasi-tó egyedülálló Szerbiában.

Bővebben

IPA Projektek

A Palics-Ludas-medence fenntartható kezelésének IPA-projektje

Halászati terület

A horgászterület a "Palics" természeti park védett területén található.

Fényképgaléria

Természet, állatvilág, emberek

Látogatóközpont

A Ludasi Látogatóközpont a Ludasi-tó partján Hajdújárás (Hajdukovo) településén egy Interreg Program tükör - pályázat keretein belül jött létre.

Tevékenységek

A Palics-Ludas közvállalat a természetvédelemről szóló törvény alapján elfogadott, a védelemről szóló törvényben foglaltak szerint közérdekű – védett területek kezelése – tevékenység végzésére jött létre.

Őrszolgálat

A védett terület közvetlen felügyeletét a kezelő által biztosított őrszolgálat látja el, a védett terület őrségén keresztül

Mezőőrszolgálat

A mezőőr szolgálat 2016 júniusa óta működik. A mezőőr szolgálat jelenleg tíz tagból áll: nyolc mezőőrből, koordinátorból és a vezetőből áll.

Faiskola

A palicsi faiskola a 19. század második felétől (1862) a Nagypark részeként létezik, amikor is az 1842-ben épült park igényeire alakították ki.

Ludasi tanösvény - CSURGÓ Nyugati ösvény

A védelmi zónával együtt 2849 ha egységes egészet alkotó rezervátum kezelője a palicsi székhelyű Palics-Ludas Közvállalat.

Ludasi tanösvény - KŐRÖS Keleti ösvény

A változatos és gazdag növény- és állatvilág, a homoki és sztyepi nedves élőhelyek, a ritka növény- és állatfajok gyüjtőhelye.

SZELEVÉNYI tanösvény

A Szelevényi-puszták a Szabadka-Horgosi homokvidék és a Bácskai löszplató határvonalán fekszik.