2018.10.23. Kedd
Palics Természeti Park
Palics Természeti Park

A Palics Természeti Park magába foglalja a sekély, síksági Palicsi-tavat és Palics település egy részét. Természeti (Palicsi-tó, Nagy Park) és kulturális (Palicsi fürdő több épülete a 19. század második feléből) értékeket is képvisel.

Az alkáli jellegű sztyeppi tó iszapja gyógyereje hatott ki arra, hogy a 19. század elején épülni kezdjen Palicsi fürdő. Az 1840-ben létrejött Nagy Park tájépítészeti szempontból értékes tájképi elem. A mai napig megőrizte eredeti elemeit, részben neobarokk és részben táj-stílusban, ugyanakkor fennmaradt mint fontos élőhely az erdei állatfajok számára, melyek közül legtömegesebbek a madarak és a denevérek. A természetes vegetáció (nedves rétek, szikesek) töredékei csak a Tapsa-csatorna zónájában és néhol a tó partja mentén őrződtek meg. A Palicsi-tó - a négy mederszakasza - ma egy eutróf karakterrel rendelkező módosult életközösség, melyet annak érdekében kezelnek, hogy összehangolják a tisztított szennyvizet befogadó funkcióját a hagyományos idegenforgalmi szerepének megőrzésével.

A faunisztikai adatok azt mutatják, hogy a Természeti park antropogén eredetű, valamint megváltoztatott természetes eredetű élőhelyeinek mozaikja utolsó menedékként szolgál a veszélyeztetett fajok számára, melyek élőhelyei megsemmisültek a vízrendezési munkálatok által, illetve a Szabadkai-Horgosi Homokvidéken az erdészeti és gyümölcsészeti monokultúrák terjedése következtében. A tó a költöző madarak keleti vonulási útján található, s napjainkig több mint 200 madárfajt jegyeztek fel, melyek közt 176 fokozottan védett faj is található. A legértékesebb élőhelyek az ún. „Madárszigetek“ a második mederszakaszban, melyek az egyetlen fészkelőhelyei a szerecsensirálynak (Larus melanocephalus) Szerbiában. A part menti nedves élőhelyek maradványai és maga a tó lehetővé teszik a védett kétéltű fajok, illetve a vízimadarak – mint például a jégmadár (Alcedo atthis) - fennmaradását. A Palicsi-tó és a Ludasi-tó alkotta ökológiai komplexumnak kulcsszerepe van a vidrának a Körös vízgyűjtőjében történő fennmaradásában.

Az idegenforgalmi komplexum magába foglalja a tó északi és az észak-keleti partját, és része a védett kulturális-történelmi örökségnek a szecessziós építészet számos példájával. Az Állatkert - több mint 50 állatfajával – arborétumként lett berendezve több mint 270 fa- és cserjefajjal alig 10 hektárnyi területen. Benne 2005 óta Vadállatbefogadó működik nemzetközileg elfogadott standardok szerint.