Ludasi-tó speciális természeti rezervátum

Ludasi-tó speciális természeti rezervátum

Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum nedves élőhelyek együttese, mely magába foglal nyitott vízfelületeket, nádasokat, valamint különböző gyeptársulásokat (nedves, sztyepp- és szikes réteket). A tó a körülötte lévő nedves élőhelyekkel és a Körös-érrel együtt egy ökológiai egységet képez. A Körös-ér – mint természetes vízfolyás – egy ökológiai folyosót jelent az északra elterülő Szabadkai Homokvidék magterülete és a Tisza folyó között. Ez a folyosó fontos szerepet játszik abban, hogy a Ludasi-tó ne szigetelődjön el ebben a mezőgazdasági tájban.

Országunkban a Ludas az egyetlen képviselője a pusztagyepeken található sekély, szemisztatikus tavaknak, továbbá a Pannon régió kis számban megőrzött sztyeppi tavai közé tartozik.

A Rezervátum különböző talajtípusai és a talajvíz közelsége mozaikos tájat formálnak, nagy biológiai sokféleséggel viszonylag kis területen. Biogeográfiai értelemben határ jellege van, sok természeti ritkaság areáljuk határ menti populációjaként van jelen, melynek fontos szerepe van a genetikai sokféleség megőrzésében.

A Ludasi-tó regionálisan ismert volt gazdag madárvilágáról már a 19. században. Az itt található barkóscinege (Panurus biarmicus) egy tipikus faj. Ma igen fontos pihenő és táplálkozó hely a keleti madárvonulási úton, ami nemzetközi jelentőséget ad neki (pl. kanalasgém - Platalea leucorodia). A madarakon kívül a táj ritkaságaihoz tartoznak más állatfajok is mint a vidra, a mocsári teknős, ritka rovarfajok, de jelen vannak ritka növényfajok is (pl. mocsári orchideák mint az Orchis coriophora, vagy a tengerparti kígyófű - Triglochin maritima), melyek szerepelnek Szerbia Vörös Könyvében is.

A tó környéke már a kőkorszakban betelepült, majd a történelmi korszakok során többször is, amiről számos archeológiai lelőhely tanúskodik a keleti parton, Nosza település közelében. A 17. századból való a környék legidősebb települése Suplyák/Ludas a tó keletei partján. Napjaink környékbeli településeinek lakosait zömmel a 19. században Szeged határából idevándoroltak leszármazottai képezik.

A tóparton ma is megőrzött, hagyományos építésű régi tanyák állnak. Nádtetejükkel, vesszőből, sárral tapasztott melléképületeikkel, néhány hagyományos szerszámmal őrzik a régi idők emlékét. A Ludasi-soron álló katolikus templom és parókia ugyancsak értékes kulturális örökségnek számít.

A Ludasi tó vizes élőhelyek komplexuma, amely nyílt vízterületeket, nádasokat és ősi típusú füves közösségeket tartalmaz. A 328 hektáros sztyeppei Ludasi-tó egyedülálló Szerbiában.

Bővebben

IPA Projektek

A Palics-Ludas-medence fenntartható kezelésének IPA-projektje

Halászati terület

A horgászterület a "Palics" természeti park védett területén található.

Fényképgaléria

Természet, állatvilág, emberek

Látogatóközpont

A Ludasi Látogatóközpont a Ludasi-tó partján Hajdújárás (Hajdukovo) településén egy Interreg Program tükör - pályázat keretein belül jött létre.

Tevékenységek

A Palics-Ludas közvállalat a természetvédelemről szóló törvény alapján elfogadott, a védelemről szóló törvényben foglaltak szerint közérdekű – védett területek kezelése – tevékenység végzésére jött létre.

Őrszolgálat

A védett terület közvetlen felügyeletét a kezelő által biztosított őrszolgálat látja el, a védett terület őrségén keresztül

Mezőőrszolgálat

A mezőőr szolgálat 2016 júniusa óta működik. A mezőőr szolgálat jelenleg tíz tagból áll: nyolc mezőőrből, koordinátorból és a vezetőből áll.

Faiskola

A palicsi faiskola a 19. század második felétől (1862) a Nagypark részeként létezik, amikor is az 1842-ben épült park igényeire alakították ki.

Ludasi tanösvény - CSURGÓ Nyugati ösvény

A védelmi zónával együtt 2849 ha egységes egészet alkotó rezervátum kezelője a palicsi székhelyű Palics-Ludas Közvállalat.

Ludasi tanösvény - KŐRÖS Keleti ösvény

A változatos és gazdag növény- és állatvilág, a homoki és sztyepi nedves élőhelyek, a ritka növény- és állatfajok gyüjtőhelye.

SZELEVÉNYI tanösvény

A Szelevényi-puszták a Szabadka-Horgosi homokvidék és a Bácskai löszplató határvonalán fekszik.