A Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátum a Szabadka-Horgosi Homokvidék és a Bácskai löszplató határvonalán fekszik, és mint két geográfiai egység érintkezési területe az összefonódott biodiverzitású tájegységekhez tartozik. A talajvíz közelsége, mely a hullámos terepen mocsarakat és szikeseket képez, a nagyon száraz homoki élőhelyek közvetlen közelében még inkább növeli a táj változatosságát.

Florisztikai jelentősége kiemelkedő, leglátványosabbak az orchideák és a nőszirmok családjaihoz tartozó egyedek (pl. Orchis morio). Ez a természetvédelmi terület számos ritka és veszélyeztetett növényfaj országunk egyetlen, illetve csak kisszámú élőhelye (22 faj fokozottan védett, 14 faj nemzetközi vonatkozásban is veszélyeztetett és védett a környező országokban is).

Állatvilágában is képviselve vannak a nemzetközileg is fontos fajok mint a mocsári béka, a homoki gyík, a denevérek, továbbá a Szelevényi-erdő és szikeseinek ritka fészkelő madarai (pl. szalakóta, Coracias garrulus és fekete gólya, Ciconia nigra).

A Bácsszőlős és Horgos között elterülő Szelevényi-pusztákon soha nem alakult ki település, csupán néhány major és tanya, egyetlen csárda és szórványosan telepített gyümölcsös tanúskodik az ember jelenlétéről. A Templomparton középkori templomhely fekszik.

A környék homoktalajának klimatikus és földtani előnyeit hasznosító valamikori szőlővidék idővel többnyire almát, körtét, sárgabarackot és őszibarackot termesztő vidékké vált. Napjainkban a szőlészet új lendületet vesz, visszatérve a hagyományos kadarka és kövidinka borok készítéséhez szükséges fajták termesztéséhez.

A pusztán hagyományos, valamikori külterjes állattartás mára már közel sem jellemző. Ezért a Rezervátum területe egy részének átrendezését tervezik, ahol a szürke marha, a cigája, a mangalica legeltető állattartása folyna az ősgyepes, szikes legelőkön.